Címlap » Hírek » Kultúra » A házasodási rítusok és a nők szerepe az ókori kultúrákban

A házasodási rítusok és a nők szerepe az ókori kultúrákban

Egészen elképesztő, ahogyan az évszázadok és évezredek során a házasság, a nők és a szerelem szerepe mennyire megváltozott az egyes kultúrákban.

Kattints IDE!

Ma a liberalizmus korát éljük, amelyben a nők szabadon választhatnak, az viszont természetesen nem változott meg, hogy a nők a társadalom tekintetében a reprodukció szempontjából még mindig nélkülözhetetlenek.

A kezdetek

Az őskorban és az ókor kezdetén a nőkre tulajdonként tekintettek, gyakran egyszerűen csak elrabolták őket, később vásárlás tárgyává léptek elő, de néhány évszázad után kialakultak azok a rítusok és tabuk, amelyek a házasságot egyfajta szentséggé varázsolták. Az ókori Rómában például a férfi hatalma korlátlan volt, éppen emiatt szüzességet követelt meg leendő nejétől, ami jellemző volt a babiloni kultúrára is, ahol a szüzességüket a nők a termékenység istennőjének áldozták fel. Egészen elképesztő, hogy emiatt a földesuraknak sok helyen joguk volt ahhoz, hogy mielőtt egy lány férjhez ment, az első éjszakát nekik ajándékozták. Ez az állatias szokás főleg a hébereknél volt jellemző, de Indiából és Afrikából is vannak ezzel kapcsolatos emlékek.

Néhány ősi kultúrában létezett, hogy a férj a feleségét egy-egy éjszakára átengedhette a ház vendégének, egyszóval az ókorban a szerelemnek még nem igazán volt szerepe a házasságban, csak nagyon ritka esetben. A házasságtörés kifejezése is csak a kereszténység megjelenésével jelent meg, de még az ószövetség szerint is csak az a férfi követett el házasságtörést, aki más feleségével közösült, míg a feleség minden esetben, bárkivel is létesített szexuális viszonyt.

Más kultúrákban

A házasodási rítusok és a nők szerepe az ókori kultúrákban

A házasodási rítusok és a nők szerepe az ókori kultúrákban

Az ókori Kínában egy átlagos, közrendű ember egyszerre két nővért is feleségül vehetett, de egy nagyobb úr akár kilenc feleséget is tarthatott, ellenben mindenkinek volt egy úgynevezett főfelesége. Az ázsiaiak ezen a téren mégis elég konzervatívak voltak és szigorú szabályokkal rendelkeztek, a férfiak és a nők csak ünnepekkor találkozhattak, sőt mi több, a házastársak is elég ritkán látták egymást, sokszor nem is étkeztek együtt, sőt szeretkezni is csak kijelölt napokon volt szabad.

Indiában az ókor küszöbén a nő az apa és a férj tulajdona volt, és általában már csecsemőként kijelöltek számára potenciális férjet. A házasság mindenkinek kötelező volt, válásra nem kerülhetett sor. Ha a nő hűtlen volt, kutyákkal marcangoltatták szét, a férfi viszont szabadon üzekedhetett. A házaséletet csak kijelölt napokon szabadott élni, és a lánynak el kellett múlnia 12 évesnek.

A mai párkapcsolati rendszert leginkább az ókori germánok élték először, lévén az egyetlen olyan barbár nép voltak, akik megelégedtek egy nővel, ellenezték az orgiákat, szigorúan vették a házasságtörést, a hűség elvesztésére nem ismertek kegyelmet. Szigorúan vették a lányok szüzességét is, ha valaki idő előtt elveszítette, soha nem mehetett férjhez. A házasságtörést elkövető nő haját leborotválták, nevetség tárgyává tették. A nő soha nem volt a férj tulajdona, hanem már a kezdetben is inkább társ a mindennapokban.

Kategória: Kultúra

Vélemény írása

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Scroll To Top