Zenekarok A-Z, zenész és zenekar kereső
Hogy mi a hitelezés kultúrája, azt nagyon nehéz lenne megfogalmazni. Hovatovább, ha mindez azt jelenti, mint Amerikában, ahol minden család több generációra előre eladósította magát, és az emberek már szinte azért keresnek, hogy kölcsöneiket fedezzék, akkor abból a kultúrából a magyarok többsége – pláne a devizahiteles meleg helyzetek után – bizonyára inkább nem kér.
Ami bizonyos, hogy hazánkban semmiféle kultúra nem alakult még ki a hitelezés kapcsán, hiszen mire a szocializmusban kialakult volna valami, a rendszerváltással egészen más irányvonal lépett életbe, és mire ismét letették volna a bankok az alapokat, és mire kultúrává fejlődött volna itthon a hitelezés, beköszöntött a gazdasági válság, ami ismét redukált és degradált mindent. Ma az emberek félnek hitelt felvenni, az elemzők szerint pedig ez a helyzet nem valószínű, hogy a jövőben megváltozik majd, de ahhoz, hogy változás következzen be, előbb az embereknek azt kellene megtanulniuk, hogy mire is tanít minket a hitelfelvétel.
Kezdjük az alapoktól
- Hitelkiváltás: hitelnet.hu
- Családi Otthonteremtési Kedvezmény, CSOK 2016.: CSOK – kérdések és válaszok
A hitel felvételét röviden és tömören azzal lehetne összefoglalni, hogy a holnap, illetve a jövőben megkeresett pénzt cseréljük maira, kézzel fogható dologra. Egy hitel felvevője ugyanis azonnal, vagy legalábbis rövid időn belül juthat annyi pénzhez, amennyivel normális keretek között csak hosszú takarékoskodás után tudna gazdálkodni. A hitel felvételével lemondunk jövőbeni jövedelmünk egy részéről azért, hogy vissza tudjuk fizetni azt a kisebb-nagyobb pénzösszeget, amit kölcsönbe kaptunk egy pénzintézettől.
Egy hitelügyletnek általában mindig legalább két szereplője van. Az egyik, aki a pénzt biztosítja, és ezzel lemondd egy időre az adott pénz használati jogáról azért, hogy később többet kapjon majd vissza a kölcsönkérőtől, aki a felvétel második szereplője. Hogy mekkora a kölcsöntőke használati díja – amit százalékos formában fejezünk ki –, azt mindig meghatározza a kölcsönösszeg. Ezt hivatalosan kamatlábnak nevezzük, ami ha 10 százalékos, akkor a kölcsön formájában kapott összegnek a további 10 százalékát kell majd visszafizetnünk a hitelezőnek a kapott mennyiségen felül.
A vállalkozások tükrében
A hitel kultúrája, avagy mire tanít minket a hitelfelvétel?
Ha egy vállalkozás a külső forrást felhasználva hitelt igényel, azzal kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, ezáltal gondoskodnia kell arról, hogy az ilyen formában szerzett tőkét úgy fektesse be, hogy vissza tudja fizetni a törlesztő-részleten felül a kamatterheket. Amennyiben egy vállalkozás rosszul dönt és rosszul fektet be, akkor vagy a saját tőkéjét kell felhasználnia ahhoz, hogy visszafizesse a hitelt. Ha ez nem áll a rendelkezésére, a cég elbukik és csődbe megy.
Három dolog, amire a hitelfelvétel megtanít
A fentiek tükrében megállapítható, hogy a hitelfelvétel nagy általánosságban három nagyon fontos dologra tanít meg minket, amelyek a hitelezés kultúrájának kialakulásához elengedhetetlenek, hazánkban azonban még vannak lemaradások ezen a téren.
- Egy vállalkozás csak és kizárólag akkor lehet hosszabb távon is sikeres, amennyiben hitelfelvétel esetén az adott cég jövedelmezősége magasan meghaladja a felvett hitel kamatlábát, vagyis a cég úgy termel jövedelmet, hogy közben a törlesztő-részletet is fizetni tudja.
- A pénznek mindig van úgynevezett időértéke, ami azt jelenti, hogy okosan forgatva képes akár nagyobb mértékű jövedelmet is termelni nem csak cégeknek, magánszemélyeknek is.
- A felvett hitel pénzértékét soha nem szabad összehasonlítani a jövőbeni pénzértékkel az infláció és az árfolyam-ingadozások miatt.
