A magyar házak fejlődése

Úgy tartják, hogy a magyar ház első formája egysejtű volt, vagyis egy nagy szobára hasonlított, ahol a család egymáshoz közel élte az életét. Nem véletlen, hogy falun a mai napig használják az előház és a hátsóház kifejezéseket. Székelyföldön a szemfülesek találnak apró, egy szobából álló házakat, amik rendes falakat, tetőt és ereszt tartalmaznak.

Az emberek hamar rájöttek, hogy a folyamatosan költözködés hiányában nyugodtan gondolkodhatnak nagyobb épületekben, így a parasztházak eleinte kettő, majd három és négy szobát kaptak. A vályogból készült falak tökéletesen tartották a benti meleget, nyáron pedig gondoskodtak a megfelelő hűs időről. Ezek a fehérre meszelt épületek sok faluban megtalálhatók, és rengeteg család éli az életét bennük.

Napjainkban

A vályog után a tégla lett felkapott, ami nagy ugrást jelentett a minőségben és a strapabíróságban. A kapható tégla mérete széles skálán mozog, és sok építkező kedvű tulajdonos választotta a 40 cm feletti méretet is. Akkor úgy tartották, hogy ez a méret fog gondoskodni a téli hideg elijesztéséről, és erre húztak fel egy újabb adag szigetelést. Nem csoda, hogy tényleg senkinek nem kellett tartani a fagyoktól, és ugye a nyári kánikula is lényegesen elviselhetőbbé vált.

A beton mellett nagyon hamar megjelentek a könnyűszerkezetes házak, azonban akkor még rossz hírnévnek örvendtek. A legtöbben összehasonlítgatták a téglával, és úgy tartották, hogy az olcsó megoldást az választja, aki nem tudja megfizetni a minőséget. Szerencsére a technológia folyamatosan fejlődik, így a mai könnyűszerkezetes házak simán felveszik a harcot a téglával.

Az utóbbi pár évben a kész házak jelentik az újdonságot, amik mindig könnyűszerkezetesek, azonban speciális szigetelést kapnak, és így minden energetikai előírásnak megfelelnek. Ezeknél a házaknál sokszor elég 3 hónap, és készen is vannak.

Szerző: Variosystem.hu