A popzene története és kialakulása

Főleg Angliában és Amerikában szokás az „alsó osztály” kultúrájaként emlegetni.  A popkultúrát leginkább, mint zenei műfajt ismerik az emberek, de annál sokkal bővebb tartalommal rendelkezik. Természetesen a zenei irányzata is meghatározó és elválaszthatatlan része. A pop szó a popular szó rövidítése, aminek jelentése: népszerű. Természetesen attól, hogy sokan távol tartják a magasabb kultúrától, nem jelenti azt, hogy minden attól távol helyezkedő műfaj csak pop lehet, annak ellenére, sokan lebecsülik a popkultúrát. Az irányzat sok értékes és annál több érdekes társadalmi aktusokat rejt magában, mint elsőre gondolnánk. A pop elnevezés a populuxe stílusirányzatra is utal, mely az 50-es és a 60-as év közötti vezető próbálkozás volt.

A pop története

A pop műfaj a második világháború után vált tömegcikké, de alapjai már az ókori Rómában is fellelhetőek voltak. A tömegmédia népszerűsítésének hatására, jelenlegi elnevezését a 1960-as években aggatták rá. Sok ország, többek közt Európa is népszerűsítette a műfajt, de igazi otthona Amerika. Az ázsiai országokat nézve Japánban a legerősebb a pophatás, de Amerika nagyon erős konkurencia még a mai napig is. A popkultúrára nyugodtan mondhatjuk, hogy globális műfaj.

Amerika és a popzene

A popzene az 50-es években alakult ki a rock and roll kultúrával egyidejűleg. A könnyűzenei műfaj mind a gyártás, mind a terjesztés tekintetében tudatosan alkalmazkodott a fiatalok igényeihez, sőt, formálta is azt. A fiatal generációt magas hozamot termelő fogyasztói rétegként kezelte, amivel az addig csak inkább felnőttekre hagyatkozó ipart bővítette ki. Mivel az a stílusirányzat egyre népszerűbbé vált, egyre több emberhez eljutott és a mai napig is népszerű műfaj, ezért kiváló eszköz a marketinghez, óriási piaca van. Akár marketingzenének is lehetne hívni.

Fejlődés és globalizáció

Az 1900-as évek közepétől folyamatos fejlődés volt a hangrögzítés területén, a hanglemezek és a rádiók korszakában már könnyen eljutottak a zenék, zenei műfajok és előadók a tengeren túlra is.  A fejlődésnek köszönhetően, már nem csak néhány perces hangfelvételt lehetett rögzíteni, hanem akár 90 percet is, ami óriási lehetőséget rejtett. A magnetofon  megjelenésével már fel lehetett venni a rádióban játszódó számokat és nem kellett megvenni a lemezt hozzá. A tévé is lassanként kezdett felbukkanni Magyarországon is, ami még tovább népszerűsítette a műfajt. Ezek az új eszközök hozzásegítették a zene globalizációját.